A késekhez való rugóacél magas széntartalmú vas-ötvözet, szilícium-, mangán- vagy krómadalékkal, amely megfelelő hőkezelés után nagy rugalmasságot és óriási ütésállóságot kap. Ennek az anyagnak a kiválasztása az első lépés egy olyan szerszám elkészítéséhez, amely terepen, nehéz munkára készül, ahol a kemény rozsdamentes acélok ridegsége a penge tönkremenetelével végződik. A kést készítő kézművesnek értenie kell, hogy az acél az alap, amelyhez később a markolatot igazítja, és amelyhez saját tokot varr.
Jellemzők
A rugóacélt az a rendkívüli ütőmunka-elnyelő képessége határozza meg, vagyis az, mennyire áll ellen a repedésnek dinamikus terhelés alatt. A jól edzett rugóacél terhelés alatt úgy viselkedik, mint egy tiszafából készült íj — meghajlik, elnyeli a hatalmas ütéseket, majd az erő megszűnésekor maradó alakváltozás nélkül tér vissza az eredeti formájába. Ezt a sajátos kémiai összetételének és a hőkezelési folyamatnak köszönheti, amely edzésből és viszonylag magas hőmérsékletű megeresztésből áll. Ebben a kategóriában abszolút klasszikus az 51CrV4 minőségű rugóacél (Lengyelországban 50HF néven ismerik). Körülbelül 0,5% szenet tartalmaz, ami lehetővé teszi az 52-56 HRC közötti munkakeménységre edzést. A krómadalék javítja az edzhetőséget, a vanádium pedig gondoskodik a finom szemcseszerkezetről, ez pedig jobb élességet és szilárdságot ad.
A rugóacél nem hibátlan anyag. Az alacsony krómtartalom (az 51CrV4-ben mindössze 1% körüli) miatt rozsdásodó acélról van szó. Odafigyelést kíván a használótól és az alkotótól is. Az ebből az anyagból készült pengét nedves környezetben hagyva hamar rozsdás lepedék lepi el, idővel pedig mély korróziós gödrök jelennek meg rajta. Ezért a rugóacél pengéket gyakran védőbevonattal látják el, feketítik, vagy egyszerűen rendszeresen áttörlik olajjal. Azt is érdemes tudni, hogy a rugóacél éltartása (edge retention) mérsékelt a modern, erősen ötvözött porkohászati acélokhoz képest. Koptató anyagok vágásakor gyorsabban tompul, cserébe viszont nagyon könnyen és gyorsan újraélezhető terepen is, egy közönséges fenőkővel.
A késkészítők, különösen a kezdők számára óriási előny az a forma, amelyben ez az anyag a piacon kapható. A legkeresettebb formátum a rugóacél laposvas. Ha ebben a formában veszed meg az anyagot, lágyított (izzított) állapotban lévő acélt kapsz. Ez azt jelenti, hogy a laposvas könnyen vágható közönséges fémfűrésszel, furatok fúrhatók bele a markolat pinjeinek, és reszelővel vagy szalagcsiszolóval köszörülhető. Csak a végleges forma kialakítása után vetik alá a pengét az edzésnek, amely gyökeresen megváltoztatja az anyag kristályszerkezetét, és megadja neki a célzott keménységet és rugalmasságot.
Felhasználás
A rugóacél mechanikai tulajdonságai szabják meg a rendeltetését. Nem kis, precíz faragószikéhez való anyag, viszont ott ragyog, ahol a nyers erő és a strapabírás számít. A konkrét felhasználás dönti el, milyen vastag laposvasat kell választani.
- Nehéz táborozókések (camp knives). Ez az 51CrV4 klasszikus felhasználása. A táborozókésnek fát kell aprítania, batonolnia (a hasábokat a kés hátára mért ütésekkel szétrepesztenie) és bozótot irtania. Az ilyen feladatokra a 4-5 mm vastag laposvas ideális. Ez a vastagság a rugóacél ütésállóságával párosulva normál erdei körülmények között gyakorlatilag elpusztíthatatlan szerszámot ad.
- Machetek és bárdok. A hosszú pengék különösen ki vannak téve a törésnek a hatalmas ütések során. A rugóacél olyan hosszú penge készítését teszi lehetővé, amely egy kemény görcsbe akadva inkább meghajlik, mint eltörik. Itt az optimális anyagvastagság általában 2,5-3 mm, ez tartja meg a megfelelő egyensúlyt, és nem terheli túl a használó csuklóját.
- Dobókések. A dobókések különféle szögekben csapódnak a célba, gyakran összeütköznek a táblában, és kemény talajra esnek. A rideg rozsdamentes acél néhány dobás után eltörne. A rugóacél dobókéseket vastagabb laposvasból készítik, jellemzően 5 vagy 6 mm-esből, és valamivel alacsonyabb keménységre (körülbelül 48-50 HRC-re) edzik, hogy a rugalmasságuk maximális legyen.
- Bőrdíszműves és szíjgyártó szerszámok. A hagyományos félholdkés (round knife) vagy a bőrvékonyító kés (skiving knife) rugóacélból is elkészíthető. Bár a kézművesek gyakran a keményebb szénacélokat részesítik előnyben a hosszabb éltartás miatt, az 1,5-2 mm vastag rugóacélból nagyon vékony, rugalmas szerszám készíthető, amelyet könnyű polírozópasztás bőrszíjon megfenni.
- Fejszék és túrabalták. Kisebb aprítószerszámok, amelyeket anyagleválasztással (stock removal) készítenek 6-8 mm vastag laposvasból. Az 51CrV4 kiválóan bírja a nyél illesztésénél és magán a vágóélen keletkező feszültségeket.
- Kardok és történelmi fegyvermásolatok. A kardnak a hossza miatt rugalmasnak kell lennie. A rugóacél a mai fegyverkovácsok leggyakoribb választása. Az 5 mm-es laposvasból kivágott és a hegy felé megfelelően elvékonyított kardpenge helyes edzés után több tíz fokot képes hajolni, majd visszatérni az egyenes vonalba.
Hogyan válassz
A késhez való anyag megválasztása az egész alkotófolyamatra kihat. Ha most kezded a késkészítést, az 51CrV4 minőségű rugóacél laposvas remek kiindulópont. Viszonylag olcsó, edzés előtt könnyen megmunkálható, és megbocsátja a hőkezelés apró hibáit.
Az első lépés a vastagság megválasztása. Ne vegyél 5 mm-es vastag laposvasat, ha kis nyúzókést vagy hétköznapi használatra szánt kést (EDC-t) szeretnél készíteni. Ha reszelővel kell leszedned a felesleget egy ilyen vastag acéldarabról, hamar elmegy a kedved a munkától, a kész kés pedig túl nehéz és esetlen lesz. Kisebb munkákhoz válassz 2,5 vagy 3 mm vastag laposvasat. Ez elegendő szilárdságot ad, és közben lehetővé teszi a vékony, agresszív vágóél kihúzását. Egy erős erdei chopper tervezéséhez viszont a 4,5 vagy 5 mm-es vastagság az optimális, mert megadja a szerszámnak a hatékony aprításhoz szükséges tömeget.
A másik szempont a hőkezelés. A rugóacélt pontosan az edzési hőmérsékletre kell hevíteni (az 51CrV4-nél ez körülbelül 830-850 °C), majd gyorsan hűteni, többnyire meleg olajban. Ha nincs saját edzőkemencéd, a legjobb megoldás, ha a kivágott és megköszörült darabot professzionális hőkezelő üzembe küldöd. Ha megrendeled ezt a szolgáltatást, biztos lehetsz benne, hogy az acél kihozza magából a teljes rugalmas tulajdonságait. Ne feledd, hogy edzés előtt hagyj ráhagyást a vágóélen (körülbelül 0,5-1 mm-t), így megelőzöd, hogy a vékony él meghullámosodjon vagy megrepedjen az olajban.
A kések és a bőrdíszmű világát ötvöző kézműves számára nagyon fontos kérdés a megfelelő tok elkészítése. Mivel a rugóacél rozsdásodik, a tokhoz való bőr megválasztása kritikus. Feltétlenül kerüld a krómcserzett bőröket. A cserzés során használt krómsók a levegő nedvességével együtt erősen korrozív közeget hoznak létre. Ha egy szénacél kést néhány hétre krómcserzett bőrből készült tokba teszel, az általában mély korróziós gödrökkel végződik a pengén.
Az egyetlen helyes választás a növényi cserzett bőr, legjobb, ha 3 vagy 3,5 mm vastag: ez adja meg a toknak a kellő merevséget, és megvédi a használót a vágástól. A növényi cserzett bőr nedvesen precízen formázható a kés markolata köré, ez biztosítja a tökéletes tartást (a retenciót). Ráadásul a növényi cserzésű bőrt tetszőleges színre festheted alkoholbázisú festékkel, például Fiebing's Pro Dye-jal. Miután vastag, viaszolt poliészter cérnával (például Slammel vagy Vinymo MBT-vel) összevarrtad a tokot, az éleket ki kell egyenlíteni, élszedővel (edge bevelerrel #2-es vagy #3-as méretben) le kell vágni, majd el kell simítani. Az élek lezárásához használj Tokonole-t és fa élpolírozót (wood slickert): ez zárja a bőr rostjait, megakadályozza, hogy nedvesség jusson a tok belsejébe, és tovább védi a rozsdásodó rugóacélt.
Termékek a kínálatunkból
Boltunkban az alkotás minden szakaszában támogatjuk a kézműveseket — a csupasz laposvastól a tökéletesen kidolgozott bőrtokig.
- Késacél — Ebben a kategóriában nyersanyagokat találsz a saját pengéid elkészítéséhez. Az acélt izzított laposvas formájában kínáljuk, készen a vágásra és a köszörülésre. A jól megválasztott laposvas a sikeres késkészítő projekt alapja.
- Növényi cserzett bőrszíjak és -táblák — 2,5-4 mm vastag növényi cserzett bőr. Ez az egyetlen biztonságos anyag a szén- és rugóacél késekhez való tokokhoz. A növényi cserzett bőr kiválóan formázható nedvesen és domborítható, így teljesen egyedi foglalatot készíthetsz.
- Fiebing's Pro Dye festékek — Professzionális, alkoholbázisú festékek, ideálisak a növényi cserzett bőrből készült tok színezésére. Mélyen behatolnak a bőr szerkezetébe, nem pattogzanak le, és egyenletes színt adnak.
- Tokonole és élszedő — Kötelező készlet a tok éleinek lezárásához. A #2-es méretű élszedő tökéletesen lekerekíti a 3 mm vastag bőr széleit, az élre felvitt és fa élpolírozóval szétdörzsölt Tokonole pedig sima, üveges, nedvességtől védő felületet hoz létre.
- Vinymo MBT cérnák — Rendkívül erős poliészter cérnák, amelyek nem dörzsölődnek át, és nem rothadnak. A késtok vastag bőrrétegeinek összevarrásához a 0,8 vagy az 1,0 mm-es vastagságot ajánljuk, ezek karakteres és páncélszerű nyeregöltést adnak.
