Rozsdásodik az NCV1 acél? A penge karbantartása és védelme
Igen, az NCV1 acél rozsdásodik, mivel ez egy alacsony krómtartalmú szerszámacél (szénacél), amely megfelelő védelem és rendszeres karbantartás nélkül, nedvességgel érintkezve gyorsan rozsdásodni kezd.
Az NCV1 acél – ipari jelölése szerint 80CrV2 – a késkészítők által mechanikai tulajdonságai miatt rendkívül nagyra becsült anyag. Kiváló éltartást biztosít, kifejezetten szívós (ellenáll a repedéseknek és a kitöredezésnek), és viszonylag egyszerűen hőkezelhető. Sajnos a krómtartalma ebben az ötvözetben mindössze 0,4–0,6% körül mozog. Ahhoz, hogy egy acél rozsdamentesnek minősüljön, minimum 13% krómra van szükség. Pontosan ezért az NCV1 rendkívül hajlamos az oxidációra. Ha a pengét nedvesen vagy piszkosan hagyod savas gyümölcsök vagy hús szeletelése után, már néhány perc elteltével sötét foltokat veszel észre rajta, idővel pedig agresszív, vörös rozsda jelenik meg.
Érdemes megkülönböztetni a káros korróziót a természetes patinától. A vörös rozsda bemaródik a fém szerkezetébe, roncsolja a vágóélt és gyengíti a pengét. Ezzel szemben a patina egy sötétszürke vagy kékes bevonat, amely a szénacél felületén képződik a savakkal (például hagyma-, almalével vagy mustárral) való érintkezés során. Sok kézműves és felhasználó szándékosan alakít ki patinát, mivel az egy passziváló réteget képez, amely bizonyos mértékig megvédi a kést a tényleges, roncsoló rozsdásodástól. Ennek ellenére a patina sem mentesít a penge gondos ápolása alól.
A rozsdásodási hajlamot maga a penge felületkezelése is befolyásolja. A tükörpolírozott penge lassabban rozsdásodik, mivel rendkívül sima felülettel rendelkezik, amelyen a víz és a szennyeződés kevésbé talál mikroszkopikus réseket a megtapadáshoz. Ezzel szemben a népszerű szatén felület – amelyen láthatóak a például P400-as csiszolószalag finom vonalai – jóval könnyebben megköti a nedvességet. A tapasztaltabb késkészítők gyakran alkalmaznak vas-kloridos maratást az NCV1 acélon, amit koptatás (stonewash) követ. Ez az eljárás nemcsak matt, sötét megjelenést kölcsönöz a pengének, hanem olyan oxidréteget hoz létre, amely lelassítja a rozsdásodást a mindennapi használat során.
A szénacél kések karbantartásának alapszabálya a tisztán és szárazon tartás. Minden használat után mosd meg a pengét, majd töröld szárazra egy puha ronggyal. A levegő páratartalmával szembeni védelemhez vigyél fel rá egy vékony réteg olajat. Erre tökéletesen alkalmas a kaméliaolaj, a savmentes vazelinolaj, élelmiszerrel érintkező kések esetében pedig a tiszta ásványi olaj.
A tokot készítő bőrdíszműves szemszögéből nézve fontos észben tartani az anyagok sajátosságait. A késtokok varrásához leggyakrabban 3 mm vagy 4 mm vastag növényi cserzésű bőr kerül felhasználásra. Ez a jól formázható bőr (vizes formázás) tökéletesen felveszi a penge formáját. Szigorúan tilos azonban a védtelen szénacél kést a nedves tokba helyezni a száradási időre. A pengét erre az időre alaposan be kell tekerni folpackkal (több rétegben), elzárva a nedvességet és a növényi cserzőanyagokat, amelyek néhány óra alatt tönkretennék a csiszolt felületet. A kés hosszú távú tárolásához győződj meg róla, hogy a kés alapanyag bőségesen be van olajozva, maga a késtok pedig teljesen száraz.
Röviden összefoglalva
- Igen, az NCV1 rozsdásodik. Ez egy szénacél minimális króm hozzáadásával, amely folyamatos odafigyelést igényel.
- Mosd el és töröld szárazra. Ez a legfontosabb szokás a rozsdafoltok és bemaródások megelőzésére.
- Olajozd a pengét. Használj ásványi olajat vagy kaméliaolajat a nedvességet kizáró védőréteg kialakításához.
- Vigyázz a bőrtokokkal. Ne tárold bennük a kést hosszú távon párás környezetben, mivel a bőr megköti a nedvességet és a cserzőanyagok gyorsítják a korróziót.
