A bőr vágásához leggyakrabban törhető pengés kést (Olfa/Stanley típusút), vékony bőrökhöz forgópengés körkést, haladóknak pedig hagyományos félholdkést használnak. Alátétként elengedhetetlen egy önjavító vágólap is.
A precíz vágás minden bőrműves projekt alapja. Még a leggondosabb varrás és a legdrágább szélezés sem menti meg a terméket, ha az egyes elemek ferdén vagy rojtos szélekkel lettek kiszabva. A megfelelő vágószerszám kiválasztása több tényezőtől függ: a bőr vastagságától, rugalmasságától, a vágási vonalak típusától (egyenes vagy ívelt), valamint magának a kézművesnek a tapasztalatától. A bőrműves műhelyben nincs egyetlen, mindenre alkalmas univerzális kés. A vágószerszámok beszerzése egy olyan folyamat, amely az egyszerű és olcsó megoldásokkal kezdődik, és idővel a rendszeres élezést és polírozást igénylő, speciális, hagyományos pengék felé fejlődik.
Szikék és törhető pengés kések kezdőknek
A bőrművességgel ismerkedők túlnyomó többsége számára a legolcsóbb és gyakran legpraktikusabb választást a törhető pengés kések (mint az Olfa vagy Stanley) vagy a kézműves szikék (Exacto típusúak) jelentik. Legnagyobb előnyük, hogy nem igényelnek élezést – ha a penge eltompul, egyszerűen letörjük a szegmenst, vagy kicseréljük egy újra. A valódi bőr, különösen a vastag növényi cserzett bőr, rendkívül gyorsan koptatja az acélt. A tompa pengével való vágás a rostok roncsolásához és ahhoz vezethet, hogy a kés veszélyesen lecsúszik a vonalzóról.
A törhető pengés kések kiválóan alkalmasak hosszú, egyenes vonalak vágására fémvonalzó mentén. A szikék ezzel szemben pótolhatatlanok az apró, bonyolult részletek és éles ívek kivágásakor, például rátétek készítésénél vagy a fémkellékek helyének kivágásakor. Fontos, hogy a szabványos 45 fokos pengék helyett 30 fokos (úgynevezett precíziós) pengéket válassz. Az élesebb szög sokkal jobb kontrollt biztosít a szerszám felett, és kisebb ellenállás mellett mélyebb behatolást tesz lehetővé az anyagba.
Speciális szerszámok: Forgópengés körkés és félholdkés
A tapasztalat megszerzésével sok bőrműves nyúl fejlettebb bőrműves szerszámok után. A pizzavágóra emlékeztető körkés óriási segítséget jelent a vékony, lágy krómcserzett bőrök és bélések szabásakor. A hagyományos kés maga után húzza a vékony bőrt, meggyűrve azt és eltorzítva a méreteket. A forgó körpenge függőleges nyomással vág, ami lehetővé teszi a puha anyagok tökéletesen sima szabását anélkül, hogy megnyújtaná őket.
A hagyományos bőrművesség jelképe viszont a félköríves bőripari kés, vagyis a félholdkés. Ez egy rendkívül sokoldalú eszköz – egyenes vonalak vágására, ívek kanyarítására és a szélek elvékonyítására (serfelésére) egyaránt használható. Kiváló technikát, biztos kezet, valamint fenőpasztával ellátott fenőbőrön végzett kézi élezési és polírozási rutint igényel. A félholdkés használatának elsajátítása hónapokba telik, de a szakemberek nagyra értékelik, mert a legtöbb műhelymunka elvégezhető vele anélkül, hogy le kellene tenni a szerszámot a kézből.
A megfelelő vágási felület jelentősége
Még a legdrágább damaszkuszi acélból készült kés is tönkremegy néhány perc alatt, ha nem megfelelő felületen vágjuk a bőrt. Minden műhely abszolút alapköve az önjavító vágólap. Szerkezete elnyeli a penge nyomását, megakadályozva annak gyors tompulását, miközben nem enged mély barázdákat kialakulni, amelyekben a kés elakadhatna a későbbi vágások során. A fadeszkán, üvegen vagy fémen történő vágás a leggyorsabb út a szerszámok tönkretételéhez.
Ezenkívül a vastagabb bőrök (2 mm felett) vágásakor érdemes a több lépésben történő vágási technikát alkalmazni. Ahelyett, hogy egyetlen erőteljes mozdulattal próbálnánk átvágni a vastag színbőrt, sokkal biztonságosabb és pontosabb több finomabb húzást végezni ugyanabban a nyomban. Az első vágás finoman bemetszi a színt, vezetőárkot képezve a pengének, a következők pedig elmélyítik a vágatot egészen a húsoldal átvágásáig. Ez a technika tökéletesen függőleges élt eredményez, ami kulcsfontosságú a későbbi, Tokonole készítménnyel vagy élfestékkel történő szélezéshez.
